A szüleim, és főleg anya, állandóan csavarognak, ezért nem frissítik rendesen a blogomat. A legutolsó bejegyzés is már 1 hónapos. Nemtom mi lehet, elmúlt a kezdeti lelkesedés?? Remélem, azért engem nem felejt el anya rendszeresen etetni, ha megunja a dolgot.

Na lássuk csak, mi is történt az elmúlt 1 hónap alatt.
A kaják közül megszerettem a paradicsomos krumplit is. Anyám nem főz, konzervbaba vagyok. bezzeg ők eszik a fehérpecsenyét, a harcsapörit, én meg kapom a dobozos kajcsit. Azért panasz nem lehet rám, mert mindent elpusztítok.

Már 1 hete teljesen végigalszom az éjszakát, csak reggel fél 8 körül ébredek fel. Napközben viháncolok, gurgulázom, és rengeteget nevetek.

A szökésről annyit, h a szüleim eldobtak 3 napig, amíg ők édeskettesben turbékoltak, meg kirándultak. Habzsolták az életet, meg a libacombot, amiről képeket is láthattok. Bosszúból istenien éreztem magam, csak Samu terrorizált állandóan és ellopkodta a cumim és az összes játékom. Viszont amíg a kis pisis cumifüggő, én már az ő segítségével le is szoktam. bebebebe

Szóval anyámék ott paráztak, hogy hiányzom nekik, én meg szanaszét aludtam a bucimat, és szétkajcsiztam magam. Ja és kereszmami nem öltözetett dizájnos kényelmetlen cuccokba. Egyszóval szupi volt.

A fejlődésem miatt egy kicsit kiakadtak a szüleim, mert még nem fordulok át, viszont rettentő értelmes képet vágok. Aztán anya megnézett egy netes oldalt, miszerint ráérek még  átfordulni, azóta nyugalom van, és engem is békén hagynak.

Igazából semmi küli nincs, rengeteget csavargunk, keresztmamiékhoz, Pécelre Marikáékhoz, meg majd megyünk Agárdra, és talán Gyulára is.

Egyre jobban élvezem az életet, és örülök, hogy élek, és imádom, hogy így odavannak értem, és én is szeretek örömet szerezni, és mosolyogni!